PC GURU, 2006/9. sz�m

"Ecsettel festett v�rosok"

A j�t�k �gyel arra, hogy kor- �s t�rt�nelemh� legyen, �gy f�h�s�nk azokban a v�rosokban fog k�dorogni, amelyeknek a val�s�gban is nagy szerep�k volt a harmadik keresztes hadj�ratban.
K�peslapok k�vetkeznek a nem is olyan szent f�ldr�l:

Akka:
(M�s �t�r�sban Akkra, Akko, a j�t�kban szerepl� nev�n Acre.) Jelenleg Izraelben tal�lhat�, egykor kulcsfontosss�g� keresked�- �s kik�t�v�ros. Az els� keresztes hadj�ratban I. Balduin kir�ly elfoglalta �s a johannita lovagok egyik k�zpontj�v� tette, majd Szaladin szult�n 1187-ben visszafoglalta. 1191-ben "Oroszl�nsz�v�" Rich�rd gondoskodott arr�l, hogy "Palesztina kulcsa" ism�t kereszt�ny k�zre ker�j�n - az Assassin's Creed sztorija ekkor j�tsz�dik, p�r h�ttel az ostrom ut�n, �gy a j�t�kbeli Akka kiss� megviselt lesz.

Damaszkusz:
Sz�ria f�v�rosa, egyike a F�ld legr�ggebben lakott telep�l�seinek. A keresztes h�bor�k alatt t�bbnyire muszlimok lakta v�ros volt, o�ld�ul Szaladin is ide tette sz�khely�t. A j�t�kban szinte mindenben Akka ellent�te, sz�nes, meleg sz�nekben pomp�z�, vir�gz� sivatagi metropolisz, ahol nem l�tj�k sz�vesen a kereszt�nyeket.

Jeruzs�lem:
A k�zel-kelet egyik szimb�lumm� v�lt v�rosa, egyben vall�si k�zpont - nincs m�g egy olyan szent hely ami�rt annyi v�rt ontottak volna, mint Jeruzs�lem�rt. A kersztes h�bor�kben 1099-ben h�d�tott�k meg a kereszt�nyek, majd 1187-ben Szaladin visszafoglalta. A v�ros mindig is kult�r�k tal�lkoz�s�nak adott helyet, �s j�t�kbeli arculat�n is legink�bb ezt �rezni majd: a hely, ahol b�rmi, b�rmikor megt�rt�nhet.

Masyaf:
A h�romnagyv�ros mellet ez a v�ros is v�ssz�t�r� helysz�n lesz a j�t�kban. A hegyi er�d tulajdonk�pen az asszasszinok f�hadisz�ll�sak�nt szerepel (furcsa, hogy nem Alamutot v�lasztott�k e c�lra a j�t�k k�sz�t�i, amely a szekt�nak j�val nagyobb �s h�rhedtebb k�zpontja volt.)

Arsuf:
A harmadik keresztes hadj�rat egyik legjelent�sebb helysz�ne, ahol Oroszl�nsz�v� Rich�rd legy�zte Szaladin szult�n sereg�t (a kereszt�nyel nagyj�b�l 100 embert vesz�tettek a csat�ban, a muszlimok kb. 700-et.). A harc a v�ros melleti, ritk�s erd�vel ben�tt ter�leten folyt, a j�t�kban is ez fog megjelleni (teh�t maga Arsuf nem).